Azthiszem egy ilyenhez már nagyon-nagyon-nagyon magányosnak kell lenni...

Na most egy kicsit megijedtem… A folyamatok megkérdőjelezésének képessége fontos vezetői, vagy alkotói tulajdonság… …ismét a RubikŽ kocka… mert ugyebár már tudjuk, hogy könnyebb kirakni, mint kitalálni… De mi jön még ezután? Az én hülye pótcselekvéseimre, ha lehet, ne találjanak ki: pótcselekvés- pótló- póteszközöket légyszi tényleg ne… A találmány láttán El Bundy jutott eszembe, aki a nadrágja övébe helyezi a kezét… (Neki mit fognak kitalálni?) de hát ahány ház, annyi szokás, és a többibe már bele sem merek gondolni… Neked, Kedves Olvasó milyen pótcselekvéseid vannak? Szeretnéd, ha kényelmesebbé tennék? Akció! „…csak minálunk, sehol másutt!...” Örkény után szabadon… Ön sosem alszik egyedül! Szuszogás kazettán, vagy cd-n (dolbi szörrand!) (ugyanez tengerparti zúgással potom 50% felárral!) Elköltözött Vecsésről, vagy Kőbányáról? A Ferihegyi reptérről induló gépek zaja szintén kazettán, vagy cd-n (ez is dolbi szörrand!) elveszett kulcscsomó kereső! a kulcscsomón levő autóriasztó csipog, egy másik kulcscsomón levő gomb megnyomása után… Automata tv távirányító! az Ön szokásainak megfelelően 10 másodpercenként új csatornára vált! mindezt eksztra tartós elemmel!

hát akkor inkább egy macska... annak legalább van feje, teste, két oldala... szánalmas ez a szingli világ, a fene egye meg...

Szabó Lőrinc Csipkefüggöny Csipkefüggöny az ablakunk előtt, fehér zuhatag. Hogyha délelőtt besütött a nap, arany szédület imbolygott rajta, s még légiesebb lett a libegő lepke-szövedék. Elnéztem a figuráit, a két szögletes vadászt meg a lányokat, s szerettem volna, hogy mozduljanak végre, és hogy legyen történetük. Néha alája bújtam: mindenütt álom vett körül, piciny ablakok, virágzó minták, tündér-alakok, valami s mégis semmi: az egész olyan volt, mint egy álló hóesés. Máskor meg, míg az arabeszkeket nézegettem, mint habzó felleget hajtottam, szárnyaimat: hadd vigyen! - s szinte vártam, hogy elrepül velem.