Birs sajtot készítettem.

Végy egy… kezdődik minden régi recept… Végy egy barátot, aki beállít két és fél kiló birskörtével. Szeretem én a kompótot is belőle, de inkább sajtnak készítem el. A körtét, és nem a barátot (haha)

Tehát végy két és fél kiló birskörtét, mosd meg szépen, vágd félbe, csumázd ki, vágd ki a kukacokat, hibákat, miegyebeket, az ujjadat lehetőleg kíméld, nekem nem sikerült, pedig karalábévájóval csumáztam… Bográcsoláskor az egyik, most rá merőleges irányban vágtam el a hüvelykujjam.

A recept egyébként nagyon jó. A megtisztított gyümölcsöt bele kuktába, rá két deci víz, felrottyant, sípolástól még tíz perc főzés, levet leönt, turmix, lábosba át, öt perc főzés, cukor bele, a recept három kilóhoz két kiló cukrot ír, de az rengeteg, én a kb két kilóhoz egy kiló cukrot tettem. Még úgy is összeragadt a szánk tőle. Cukortól kezdve hevesen keverve még kb tízenöt perc bugyogtatás. Ordenárén köpköd. Meztelen felsőtesttel nem ajánlom másnak, ezt csak azért mondom, mert én kipróbáltam és nem olyan jó. Az utolsó pár percre bele mehet az ízlés szerinti méretű és anyagú csonthéjas, én dióbelet tettem bele, kb tizenöt húsz dekát.

Végül az egész trutymót átméricskéljük a folpackkal bélelt őzgerincbe és mehet az imátkozás, hogy sikerült-e. Hát most nem azért mondom, de ez két meglett őzgerincnyi adag lett, és nagyon szépen elkezdett kimeredni. Elvileg az íze jó, mert azt kóstolgattam.

A leöntött levet én nem dobtam ki, hanem megcukroztam és elszürcsöltem, amikor elérte a fogyasztási hőmérsékletet. Úgy értem, amikor már nem égetett le egyből hét réteg bőrt a szám belsejéből…

Hát amúgy macerás, meg koszos, de legalább nagyon gyorsan össze lehet dzsuvázni vele a konyhát. Receptet a gastro loggia oldalon írom le ennél kicsit pontosabban…