Ezen a napon világszerte a színházat ünneplik 1962 óta, és 1978-tól hagyományosan minden évben felolvassák előadás előtt az év ünnepi üzenetét. Az első világnapra Jean Cocteau írt ünnepi köszöntőt, idén ezt Augusto Boal brazil drámaíró fogalmazta meg.
Ezen a napon, elmentünk az Örkény színházba és megnéztük az Örkény életéről szóló előadást Mácsai Pál tolmácsolásában. Azt meséld el Pista!
Ez a nap a színház napja, és nem az enyém. Én az erkély lépcsőjén éltem át az első felvonás végi drámát személyesen is. Örkény életében ekkor a lábát ért súrlórepeszek szaggatták, enyém az egy órás kicsavarodéstól hasogatott.
Ezen a napon rutint szereztem a lépcsőnülés iskolájából, önfegyelemből, kultúrából. És nem külön, egyenként, hanem egymás következményeképpen, az Örkény színház erkélyének lépcsőjén.
Színházi világnap.
2009.03.27. 22:43 ZefirAbdElNour
2 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://pr-sx7.blog.hu/api/trackback/id/tr766439319
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Bill Chr. 2009.03.28. 09:25:52
Én eddig úgy voltam vele, hogyha jó volt a darab, akor megérte a lépcsőzés/földön ülés.
Zefir 2009.03.28. 09:55:57
No, a darab megérte, különben a szünetben eljöttünk volna.
