Még mindig tart a mosás. Közben kalandoztam egy kicsit a holló körül.
Gyakorlatilag az északi féltekén bárhol előforduló intelligen és könnyen alkalmazkodó madár, a veréb alkatúak rendjében a varjúfélék és egyben az énekes madarak közt is a legnagyobb termetű.
Képes utánozni környezete hangjait, akár emberi szavakat is megtanul fogságban, okos, de agresszív marad. Szinte minden nép legendái közt megtalálható. Néhol közvetít földünk és a túlvilág között, másutt lélekmadárként viszi át az elhunytak lelkét. A napistennek is ő hozta el az élet vizének kelyhét, de csőrében egy cseppet megtartott.
Nálunk legismertebb előfordulása a Hunyadiak kapcsán ismeretes. Címerükben az arany gyűrűt csőrében tartó holló látható, de Mátyás királyi nevének, a Corvinnak is névadója (Corvus Corax).
Az elmúlt évtizedek alatt szinte eltűnt hazánkból, és a visszatelepítés is nehézkes, mert igényli a háborítatlan erdőket. Költési időszakában a fészkelőhelyeket különösen védeni kell, mert háborgatás esetén hajlamos elhagyni fészkét... napjainkban egyre több párt lehet felfedezni...
