Fél évig nyomoztak a rendőrök két tizenéves gyermek ügyében, akiket bilincsbe verve állítottak elő. A gyanú szerint számítástechnikai rendszerekkel és adatokkal éltek vissza. Két 14 év alatti gyermeke trágár üzeneteket küldött egy társuk nevében, erre az osztálytárs anyja feljelentést tett, és a rendőrök a két fiatalt bilincsben állították elő.
A gyerekeket számítástechnikai rendszer és adatok elleni vétség gyanúja miatt vitték be a rendőrségre, a szökés veszélye miatt tettek rájuk bilincset. Kihallgatták őket, így kiderült, hogy egyikük szülőjének a számítógépéről küldték el az e-maileket. A rendőrök házkutatást tartottak a szülők lakásán és lefoglalták a számítógépüket. A rendőrség több hónapig folytatta a nyomozást ismeretlen tettes ellen, többször is kihallgatta a gyermekeket és a szüleiket. A főügyész állásfoglalásában az állt, hogy a rendőrség eljárása megalapozott és törvényes volt. Bár az elkövetők nyilvánvalóan gyermekkorúak, a cselekménynek számos egyéb olyan következménye lehet, ami indokolja a nyomozás folytatását, áll az Országgyűlési Biztos Hivatalának a közleményében.
Érdekes cikket olvastam
2009.10.12. 17:34 ZefirAbdElNour
5 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://pr-sx7.blog.hu/api/trackback/id/tr676438691
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Fönícia 2009.10.12. 17:44:23
Igen érdekes és tartalmas blogod van. Gratulálok és további sok sikert!
Üdv: Fönícia
Zefir 2009.10.12. 17:46:17
Szia Fönícia, örülök, ha tetszik, és köszönöm!
Ürespöröly 2009.10.13. 09:44:21
Én még soha nem hallottam olyat, hogy valaki feljelentett valakit csak azért, mert megmondta a "frankót".
Zefir 2009.10.13. 10:35:57
Olvassuk újra a hírt! A cikkben szereplő kamaszok e-mailben mondták meg a "frankót" osztálytársuknak, amit annak édesanyja nem talált frankónak, így feljelentést tett ismeretlen tettes ellen...
Tehette ezt azért, mert az üzenetek trágársága és tartalma a jó ízlést sérti, az emberi méltóságot sérti.
De tehette ezt azért is, mert az adott személyről mások által hozzáférhető azon tényállítások, adatok összessége, melyek alkalmasak arra, hogy a személyt értékeljük, a személyével kapcsolatban értékítéleteket fejezzünk ki. A gyakorlatban a jóhírnévhez tartozik.
A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez való jog. A Polgári Törvénykönyv előírja, hogy a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, e jogok a törvény védelme alatt állnak. A személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a személyekre is alkalmazni kell.
A törvénykönyv rögzíti, hogy a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is.
A Büntető Törvénykönyv szerint az, aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, a rágalmazás vétségét követi el. Ez egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, minősített esetben ha aljas indokból, vagy nagy nyilvánosság előtt követik el két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A követelhető szankció lehet például a jogsértés abbahagyásának követelése, bírósági eltiltás, elégtétel és kártérítés. A jogsértés bekövetkezhet szándékosságból vagy gondatlanságból.
A Polgári Törvénykönyv szerint a jóhírnév megsértése akkor valósul meg, amikor valaki egy jogi személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. A hírnévrontás nyíltan, célozgatás formájában, vagy akár elhallgatás útján is megvalósulhat. A jóhírnév megsértése eltérő rendelkezés hiányában felróhatóságtól, jó- vagy rosszhiszeműségtől függetlenül megállapítható. Valótlan tény híresztelésekor az elkövető mástól szerzett információt ad tovább. A híresztelő ilyenkor nem védekezhet azzal, hogy a mástól szerzett információt változatlanul vagy jóhiszeműen adta tovább. Mindenkinek meg kell győződnie ugyanis arról, hogy az általa továbbított tények, adatok valósak, ellenkező esetben jóhiszeműsége ellenére is jogsértő lehet.
A jogsértő általában arra hivatkozik, hogy csak elmondta a saját véleményét. Ha azonban a közlés nem egyedi véleményt, illetve valótlan tényt, körülményt, vagy adatot tartalmaz, akkor a hírnévsértés megállapítható. A kifejezetten hamis állítások tilosak, de a valóságnak megfelelő információk is csak úgy közölhetők, hogy azok ne legyenek félreértésre alkalmasak, illetve különösen a szövegkörnyezetet, de egyéb körülményeket is tekintve ne tűnjenek fel hamis színben. Fontos, hogy a jogsértésnek csak alkalmasnak kell lennie az érintett személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására, nincs szükség arra, hogy a hátrányos eredmény (a személy negatív megítélése) be is következzék.
Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, bírósághoz fordulhat, és követelheti a jogsértés megállapítását, abbahagyását, a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, továbbá, hogy a jogsértő nyilatkozattal, vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, valamint hogy ennek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak. Követelheti továbbá a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előálló dolog megsemmisítését. Végül kártérítést is kérhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.
Zefir 2009.10.13. 10:42:56
Az eredeti cikk arról szól, hogy az Ombudsmann közbeavatkozott az eljárás menetébe. Az elkövetők kiskorúsága okán hívta fel a nyomozó hatóságok figyelmét arra, hogy a folyamatban lévő eljárásban tartsák be a kiskorúak védelméről rendelkező törvényeket.
Mert eljárás volt, viszont a "frankó" mégsem volt tuti...
