HTML

Az élet kövei

Friss topikok

  • Szakál Hugó Róbert: Ez FOS. (2019.12.20. 01:11) Eltelt egy újabb nap megint...
  • Szakál Hugó Róbert: Mmmmmmmi ez a szar??? (2019.12.20. 01:08) Boldog névnap ez a mai is...
  • Banya: Édes drága kisszivem. Az a személyes kapcsolatokat kialakítani képtelen festő már 9 éve elég ... (2009.11.06. 15:10)
  • : elromlott a búgócsigám. :((( (brühhühü) (2009.11.06. 13:41) gondola...
  • Zefir: Kedves névtelennakivagyzörgőzacsilaszika, megbocsájts, de az blogom bal hasábján megjelen!... (2009.11.06. 08:47) Műhelymunka

Címkék

29=30 (1) 5let (1) akikerestalál (1) álhír (2) álomház (1) álommunkák (1) álomrejtekén (1) arc (1) barát (2) barátság (1) bérletár (1) beszélgetés (1) bizniszbáj (2) biztonságiöv... (1) bkv (1) bocsánat (1) combino (1) családi-emlékezet (1) csontoskaraj (1) csontraégve (1) dézsakád (1) didaktika (1) dokumentumfilm (1) ebéd (1) egyholdaspagony (1) életfonal (1) élmény (1) eltávolodás (1) emberbaktérium (1) emlék (1) emlékek (1) érdekes (1) ezekvagyunk (1) ez véletlenül igaz (1) fehércsuha (1) fény (1) festett-kavics (1) festmény (1) fikció (1) földanya (1) fotel (1) függöny (1) fürdőszoba (1) gochat (1) gondolkodnikell (1) gyümölcsök (1) háború (1) haiku (1) hajnalivarázs (1) hajráüvegzseb (1) hangszerek (1) harc (1) hit (1) hoax (2) húha (1) hurka (1) hurráelmaradazel! (1) húsvétitél (1) időkapszula (1) ígykészült (1) jajjmijönmég (1) járványok (1) jogsi (2) Jujj (3) Jus (1) kacagás (1) kapolcs (1) kedvenceinknévnaptár (1) kémműhold (1) kép (2) készátverés (1) közösségioldalak (1) krumpli (1) kultúrgyökér (1) lábnyom (1) lánclevél (2) legújabb (1) levélke (1) levélszemét (2) Lipidambulancia (1) lopott írás (1) lovasnemzet (1) lubickolás (1) magyarmódi (1) mammonisten (1) managemant (1) management (1) meló (1) mérföldkő (1) mivanitt? (1) mix (1) mtv (1) múlóidő (1) Murmurandi (1) nagymeleg (1) nagyvilág (1) napsütés (1) nenézzfilmet (1) népszavazás... (1) nocomment (1) nocsak (1) nyárigyakorlat (1) okmányiroda (1) párna (1) pénzisten (1) pestimatek (1) piac (1) Pilinszky (1) pps (1) ppt (1) reklám (2) repülőtyúk (1) Rizs (1) song (1) sörkvíz (1) sóska (1) spam (2) spenót (1) spot (1) sulibuli (1) sültkolbász (1) szállniaszélben (1) szárazfőzelék (1) Szárazság (1) szárazvirág (1) szél (1) térkép (1) természet (1) terrorveszély (1) tesséksegíteni (1) tibet (1) tudományosanalízis (1) tulipán (1) tyűdeizgi (1) újrecept (1) ünnep (1) urigeller (1) vacsorarendelés (1) vágy (1) vajonholkészültakép (1) valentin (1) vásárfia (1) vasárnap (1) vásárolás (1) véresjátékok (1) videó (1) viharostavasz (1) völgyfesztivál (1) Címkefelhő

teendők

2009.11.02. 14:45 ZefirAbdElNour

Ma egy újabb réteg felhelyezése (a vászonra) után nekiláttam a birsalma megpucolásának. Aztán ha ezzel végzek, megmosom, és felteszem főni. Birs sajtot fogok belőle készíteni. Ugyan a tavalyi finom lett a végére, de nagyon sokára készült el.

Idén egy másik recept alapján fogom készíteni. Remélem hamarabb elkészül majd, de abban is bízom, hogy legalább olyan finom lesz, mint a tavalyi. Közben átolvasom az expresst is, mert most már aztán igazán munkát kell találnom. 

Elsején volt három éve, hogy véget ért az előző munkahelyem. Munka nélkül nincs pénz, pénz nélkül nincs jövő... Ezt mondjuk nagyon utálom, de ez nem változtat a lényegen. Munka kell!

Addig viszont maradnak az itthoni teendők. Megyek és megmosom a megpucolt birsalmát, és nekilátok a sajtnak...

2 komment

Festés mázolás

2009.11.01. 16:49 ZefirAbdElNour

Na az van, hogy... Nekiláttam, nagy munka lesz! Egyre jobban rá vagyok pörögve. Nem mintha ez tervezném majd saját stílusnak, de annál is inkább érdekes lesz másnak a szemléletét ötvözni a saját ízlésemmel és technikámmal. 

Az alapozással kész vagyok, miost kicsit száradnia kell. Azt vettem észre, hogy ez a kép zabálja a festéket. Még jó néhány tubussal kell hozzá venni majd. Viszont érdekes tornamutatványokra ösztönöz egy ekkora vászon. A végén majd le kell tennem a földre, hogy vízszintesen tudjak rajta dolgozni egy nagyon híg festékréteggel. A technika lényege az, hogy sok egymást fedő réteget kell felvinni. helyenként vasragon bele kell vágni at alsóbb rétegekbe is, hogy előbújjanak annak a rétegnek a színei. 

Holnap folytatása következik. Ja igen, még a gondnokkal kell beszélni, hogy beenged-e a nem használt helységekbe. Ott volna jó dolgoznimég akkor is, ha az nem fűtött. Sőt talán éppen ezért. Ha a festék nem kap extra hőt, akkor egyenletesebben tud kötni, száradni. És tárolni is egyszerűbb volna ott, mint a lakásban...

Szólj hozzá!

fénybe bújva sétát írok

2009.11.01. 14:20 ZefirAbdElNour

A tegnapot igazán jól töltöttük el. Reggel alig kelt fel a nap, amikor nekivágtunk az erdőnek. Abban bíztunk, hogy igazán jó lesz az idő, és bejött. A ragyogó fényben olyan volt az erdő, mint egy festő palettája. Én már csak tudom, festő volnék... nem szoktam ilyen szavakat használni, de tényleg gyönyörű volt. Szeretem, amikor a sárguló, vörösödő leveleken áttsüt a nap. És ilyenkor a legjobb az erdő illata is. Ahogy a hajnali fagy kezd olvadni, és lassan eltűnik a dér, a felszálló párában kis gomba illat keveredik az avar és föld illatával.

Normafától indultunk és az Anna rét végében Zugliget felé vettük az irányt. Térkép persze nem volt nálunk, mert kevéssé valószínű, hogy a János hegy tövében eltévedne az ember. Mondjuk nem lett volna baj az sem, ha van, mert úgy nem csak találomra mentünk volna a korábban ismeretlen úton. A budai hegyekben szinte lehetetlen, hogy elveszik a túrista. Minden út vezet valahová...

A rét aljában rögtön egy olyan kegyhelyet találtunk, amiről nem tudtuk, hogy létezik. Aztán egy bringaútba botlottunk, azon mentünk tovább. Ki hitte volna, hogy ezen a területen is találunk magasleseket... nem is egyet talltunk. Ott aztán egy árok kezdődött, az egyik út ment tovább lefelé, mi meg a másik irányba, felfelé indultunk. Ahogy kiértünk egy tisztásra, az út meredeken elkezdett emelkedni. Nagyjából mint ha egy tízemeletes ház tetejére kellett volna felmászni.

Itt aztán már a térkép is hiába lett volna nálunk, mert az ugyan biztos volt, hogy hajdan ez is kijelölt túristaútként funkcionált, de a jelzések már régen lekoptak a fákról. apránként felaraszoltunk a tetejére. Ott derült ki, amit amúgy is sejtettünk, hogy a libegőhöz vezető útra értünk vissza. Egy tanösvényt kaptunk oldalba, ahol alternatív erdőművelésről olvashattunk a táblákon. A végén a lelibegés meg már egyértelmű volt. Fél egyre már hazaértünk a vásárlásból is. Estére vendégséget terveztünk.

És akkor most még egyszer egy kis összeállítás a képekből és a libegésből, most GothanProject aláfestéssel.

2 komment

egy séta képei

2009.10.31. 18:40 ZefirAbdElNour

 
 

Szólj hozzá!

Libegőzni mentem - süsü

2009.10.31. 17:04 ZefirAbdElNour

 
 

Szólj hozzá!

mászka

2009.10.31. 07:19 ZefirAbdElNour

Süt a nap, ki kell használni ezeket a szép őszi, utolsó jóidőket egy kis erdei sétával. Megiszom a teámat és elindulunk bele az erdőbe, vagy mondhatnám inkább úgy, ki a városból. Nagyon szeretem, hogy ilyen közel vagyunk a budai hegyekhez, szinte karnyújtásnyira. 

Szólj hozzá!

fog hagyma

2009.10.31. 07:15 ZefirAbdElNour

Tegnap lereszeltünk majdnem fél kiló fokhagymát. Az a szag... Azt akármivel próbálom eltávolítani a kezemről, egyszerűen nem megy. Beleül a pórusokba és makacsul ragaszkodik. Nem szeretem ezt a konok ragaszkodást, ezt a csakazértis maradást. Aminek múlnia kell, az múljon. A fokhagymaszag meg úgy gondolja, maradnia kell.

6 komment

start

2009.10.30. 17:32 ZefirAbdElNour

Hazakommandóztunk a vászonnal. Nem mondom, hogy nagyon nehéz volt, mert lehetett volna sokkal nehezebb is. Például akkor, amikor a metró bejáratánál a szél (huzat) belekapott a marha nagy vászonba. Ha a másik kezemben van, akkor kitépte volna belőle. Aztán közvetlen ez után, ha a mozgólépcsőnél álló ellenőrök nem engednek be, mert túlméretes tárgyat viszek. Aztán a buszon is lehetett volna sokkal rosszabba helyzet. Most csak egy valakit kellett megkérnem, hogy ne feküdjön a vászonra. nem is volt gond, elnézést kért és arrébb lépett. 

Vettünk festéket meg adalékokat is. Kaptam ajándékba egy tubus valamit, amit bele lehet keverni a festékbe, hogy vastagabb legyen a "húsa". Holnap kirándulás, aztán lehet nekilátni a munkának. Már nagyon várom! 

Szólj hozzá!

eszemiszom-dínomdánom

2009.10.30. 06:45 ZefirAbdElNour

Nincs se dínóm, se dánom. Az jutott eszembe, hogy mennyi mindent eszik meg az ember. itt európában még csak hagyján, de a világ nagyobbik felén olyan dolgok kerülnek terítékre, amit az ember csak les, hogy lehet ezt megenni.

Még ha négylábú... persze nálunk is készült valaha ürgepörkölt például. Mondjuk az ürgét soha nem tartottuk háziállatként. Amikor Európába került a kis szőrös házikedvenc tengerimalac Dél Amerikából, akkor valahol útközben elveszett a mellékelt recept. Mert ott a tengerimalacot megeszik. Bundájától megfosztják és bőséges, forró olajban kisütik. Áldozati csemege, ami nem hiányozhat az ünnepi menüből.

Vagy gondoljunk a patkányra, amit Kínában direkt étkezési célra tenyésztenek, ahogy nálunk a nyulat. Különbség sem nagyon van a két állat között, ha leszámítjuk, hogy mi a patkányt undorító, gusztustalan állatnak tartjuk. Hát a kínaiaknál meg csemege. Az viszont már sokakban kelt felháborodást is, ha arrafelé a kutyákat sem házi kedvencnek tartják, hanem konyhai alapanyagnak. Ázsiában ez a legelterjedtebb felhasználási területe az ember legjobb barátjának.

Megint másfelé megeszik a lovakat. Na azért ez olyan messze nem áll ám tőlünk magyaroktól sem. Én bizony szeretem a lókolbászt, ló sonkát, kancatejet még nem ittam, de érdekel, akár erjesztett formában is (kumisz). Nekem a múltkori kozák lókolbásszal inkább az volt a bajom, hogy furának tűnik a recept, és nem tudom elképzelni, hogy milyen látványt nyújt a végeredmény.

Sokan a tengeri herkentyűket sem eszik meg. mert... Az indokok sokfélék lehetnek, de leginkább azért, mert tengeri herkentyűk. Mi lenne, ha Thaiföldön élnének, ahol ezek mellé még a rengeteg féle és mégtöbb féleképp elkészített rovarok is ott vannak a csemegék között? Megsütve, megfőzve, vagy máshogy elkészítve hagyján, de azok a hüvelykujj nagyságú lárvák, amiket az őserdei indiánok fogyasztanak. Tudom, fehérje dús... 

Abban sem vagyok biztos, hogy a mongol pusztám lőtt mormotát megenném, saját bundájában párolva. Nem is az állat zavar, hanem mondjuk a veszettség és más betegségek, amit azok ott hordoznak magukban. Bár a veszélyes ételek között számomra a legérdekesebb a kóreai szokás: az evőpálcára csavart élő polip. Azt nem lehet előre tudni, hogy ki nyer a végén.

Azon meg csak nevetgélek, amikor a belsőségeket fintorogva veszi a messzi utazó a szájába, majd undorodva kiköpi. Nem azért, mert nem ízlik, hanem mert a tudat, hogy mit eszik. Egy utazós sorozatban a főszereplő beült egy spanyol bárba, ahol különféle disznóságokat szolgáltak fel. Fülét, orrát, farkát. ezeket fűszeres lében főzték (nagyszüleink ezt úgy mondanák: abálták), és frissen melegen tálalták. Nekem speciel csöpögött a nyálam, olyan guszta volt. Bár én gyerekkoromban voltam disznóvágáson, ahol ezek a dolgok hasonlóan kerültek a toros asztalra.

Végül is azt hiszem, hogy egy megbízható helyen, bármit elém tehetnének, ha azt mondják, hogy az emberi fogyasztásra alkalmas, akkor legalább is megkóstolnám. Egy kitétellel. Ha nem hányom el magam a szagától... Kezembe került egy ókori szakácskönyv néhány receptje.

Az elkészítési módok egészen hasonlóak, mint amit mindennap használunk, de volt pár összetevő, amiről eddig nem hallottam. Ilyen a garum nevű is, ami sok étel fontos adaléka, egyfajta mártás.

Halak belső részeit (a beleket is!) tedd egy edénybe, és sózd meg. Vegyél kis halakat (a legjobb a bűzös lazac, a sprottni, farkashal), azokat is sózd be, s tedd az edénybe. Rázd össze, majd erjeszd a napon. Miután csökken a hőség (valószínűleg hónapokkal később!), nyomj bele egy erős fonott kosarat a halas edénybe. A kész garum átszűrődik a kosáron, s egy csuporral lemerheted.

Talán finom lehetett, igazi ínyenc csemege, a kínai száznapos tojásra is ezt mondják, de nem biztos, hogy rávinne a lélek, hogy a számba tegyem. Valószínűleg már messziről elkerülném a szaga miatt. Aztán ez is érdekes, mert a büdös sajtokat meg kifejezetten kedvelem. Azt még nagyapám szerettette meg velem gyerekkoromban. Szerencse, hogy a nagyapám nem volt viking, mert a rothasztott bálna és cápa sem hiszem, hogy a kedvenceim közé tartozna. Ahogy sarkköri szokás szerint fókában érlelt lumda sem.

Annak is örülök, hogy nem vagyok zsidó, mert a finom malacsültnél kevés finomabb ételt tudok elképzelni. Mondjuk a töltöttkáposztát jó tejfölösen, amit a zsidók szintén nem ehetnek. Aztán az is nagyszerű dolog, hogy nem vagyok muzulmán, mert nem szeretnék az asztal alá bújva sörözni, ahogy azt egy kairói teherhordó tette, hogy Allah ne lássa. 

Tulajdonképpen annak örülök nagyon, hogy európai vagyok, sőt leginkább annak, hogy magyar. Így aztán tudom milyen az igazi kolbász, a pálinka, van tejfölünk, ismerjük a kefírt, használjuk a mákot, készítünk sajtokat is. Egyszóval rendelkezésünkre áll minden, ami a jó konyhához kell. Ezért már megérte ide születni, és akor még a kultúráról egyetlen huncut szó nem sok, annyi nem esett.

 

7 komment

hamm - bürger

2009.10.29. 18:58 ZefirAbdElNour

Holnapra hamburgert készítek. Nyami nyami. Tökleves-hamburger-helóvín.

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása