Egertúra 5 nap. Hétfőtől péntekig. Szerdán Parádfürdő, Sándor-rét, végig a völgyben, egészen fel az Ilona vízesésig. Ahogy Eger felől jöttünk, a fák messziről szép, üde zöldben pompáztak, A Sándor-rétre vezetőp gesztenye sorban látszott igazán, hogy mégis csak hiányzik a víz. Mintha ősz lett volna, így a nyár derekán. A forró, száraz szél hordta kupacokba az elsárgult leveleket. Egyszer, valamikor nagyon rég, ebben a patakban fürödtünk, a derékig érő teknőkben. Most ahol volt víz a mederben, ott is legfeljebb bokáig ért. A csevice kút szinte száraz. Ami kevés víz volt benne, az is nagyon zavaros. Nem is ittunk belőle. Feljebb, a vízesés felé már kicsit javult a helyzet, ott helyenként egészen patakszerű volt a látvány. Azért azt is hozzá kell tenni, hogy legutóbbi kirándulásunk óta nem kicsit alakította át a víz a tájat. Amit most láttunk, alig víz a mederben, igen átverős, hiszen a száraz patakban azért több tonnás kövek pihentek, most szárazon. Fennt, a vízesésnél a táj egészen olyan, amilyennek a holdat képzelném, leszámítva a vizet és a fákat.
Pénteken, a hazautazás előtt Szilvásvárad, Szalajka völgy. Itt ért csak igazi meglepetés. A kisvasút végénél lévő nagy, zöld ernyőkkel övezett büfében cseh sört mérnek, egy korsót 300 forintért, pisztráng körettel, savanyúval, előtte leves 1500 ért. Elektromos kisbusz a sziklaforrásig 300 Ft, élőhangon idegenvezetéssel, a vonat valamivel hosszabb útért 400 forintba kerül, de ebben benne van a zakatolás élménye is. Vonattal mentünk fel, gyalog vissza a parkolóba a kocsihoz. A vízhiány itt is látszik. A felső forrás szinte száraz, fátyol vízesés fátyol nélkül, 
a patak egészen a sziklaforrásig szinte teljesen száraz. A felsőbb tavak is igen sekélykék. Sosem jártam még erre nyáron, nem tudom, hogy ez normális, vagy a különösen csapadékszegény nyár tünete. Lefelé félúton botlottunk egy különleges csemegébe. Füstölt pisztráng. Na az nagyon finom. Ketten ettünk egy nagyobbacska pisztángot, kenyeret nem kaptunk mellé, ez mondjuk utóbb hiányzott, de így is nagyon finom volt. Bátran ajánlom mindenkinek. Leséta, még egy korsó cseh barna sör, a nevére nem emlékszem, de nagyon finom volt.
