Péntek. Remek nap az ilyen, egy kis reklám vizsgára. Délelőtt felhívtam a tanárnőt, megtudakolni a következő vizsgaidőpontot, mert azért fél napos felkészülés az kevés lehet. Akkor nem tudta megmondani, de megegyeztünk, délben felhívom. Nem hívtam. Úgy döntöttem mégis elmegyek vizsgázni. Ki tudja, még akár mi is lehet ebből. Mégis csak bementem. Izgulások, jajj min lesz most... Sosem izgulok a vizsgák előtt. Akkor már minek? Amit tudok, azt úgyis tudom, amit nem, az meg már ott nem fog hirtelen beleköltözni a fejembe. Másrészt pedig, ha szétizgulnám magam, még azt is elfelejteném, amit amúgy tudok. Láttam már ilyet. No de ezt a témát nem akarom sokáig húzni. Jó kérdések egytől egyig. Kenem vágom a témát, jeles. A lényeg, ma ugye koncert is. Csak ne kezdődne ilyen későn...
Volt már róla szó, hogy érdekel, egy ilyen kicsi lány hogy üti azokat a nagydarab hangszereket. Hát itt a remek alkalom, menjünk koncertre. Vörös Lyuk, jó messze van, jó későn kezdődik, de meg is ígértem, és érdekel is tényleg. Batyin összefutunk Eszterrel, én ugye a suliból vizsga után. Mondanom sem kell, hogy a széldzsekiben már akkor fáztam... de hát én vagyok ilyen hülye, hogy semmi meleget nem hozok. Nyolcvanhatos, Tímár utca... nagy csapat meglett, éltes Punk (13-16 éves átlagkorral, de ragyogóan kifestve) száll le a buszról velünk együtt és indulnak meglepően hasonló irányba, mint mi. Hát megfordult hirtelen a fejemben, hogy itt valami félreértés lehet, vagy netán több hasonló szórakozóhely is van a környéken? Befordulnak ők is a sarkon, már hallani valami szűrődő zenét, de anélkül sem lenne nehéz odatalálni, mert az egyik kapu előtt hatalmas rajokban lógnak a szintén ketten annyi idős gyerkőcök, mint én... Kézenfogva eszterrel elsuhantunk a bejárat előtt, összenéztünk és mentünk továűbb, mondom tegyünk már még egy kört a biztonság kedvéért. szó nélkül indulunk tovább.
Azért azt már sem Almával, sem magunkkal nem lehet megcsinálni, hogy ha idáig eljöttünk, akkor a látszólagos kilógásunk miatt ne mennénk be, de legalább rá ne csörögnék a lányzóra. Meg hát már egy csomószor mondtam hogy megyek, aztán hogy nem, meg hogy mégis, és hogy mégsem, aztán hogy nem is egfyedül megyek, most már nem lenne bőr a pofámon, lemondani. Meg hát érdekel is. Csörgetem, kérdezem hogy lent milyen a korosztály, mondja vegyes, azért kételkedem, de hát lessz ami lessz le kell menni. Mert ugye érdekel hogy tolják.
Meglepő, de találunk magunknál is idősebbeket. Azokat is furán nézik a mesés szerkóban tündöklő Punk Ivadékok, meg minket is, mondjuk nekik mi legalább annyira furák lehetünk, mint ők nekünk, szóval egy-egy, ettől én még remekül tudom érezni magam. Nyitósör a kezemben, Eszter kólázik, tanácstalanul topogunk a helyen, keresünk valami ülő alkalmatosságot. megvan az ideális. Oda befészkeltük magunkat, és szerintem király helyünk volt, mindent láttunk, mindent hallottunk. A koncert terem legvégében vascsövekből egy sor ülőke. Tényleg állat. Kilenctől éjfélig ha jól emlékszem négy vagy öt zenekar játszott. Volt olyan, akik kifejezetten tettszettek és volt olyan is, akiknek amúgy nem mennék el legközelebb a koncertjükre. Félórás hepeningek, aztán technikai szünet és máris jön a következő banda. Néha kiszaladás egy-egy sörkólakörre, a harmadiknál már nem kellett mondani a pultos csajszinak sem, hogy mit kérek. A végére vagy megszokták az ifjak a fura nyugdíjas házaspárt a terem végében (minket), vagy elfáradtak az arcizmaik, de már nem tekintgettek ránk furán. Komolyan élveztem az egész estét, nem hittem volna befelé menet, hogy úgy fogok távozni, hogy élveztem az egészet...
Szó mi szó, sosem voltam koncertre járós, ezért is érdekelt hogy milyen ma, mert nincs mihez viszonyítani, mert sosem jártam a feketelyukban, mert nem voltam a tilosazában, mert bármit találok, nem volna mihez viszonyítani, így egészen biztosan nem csalódom benne. És azzal együtt, hogy kicsit kilógtunk a sorból, nagyon jó volt. Kár lett volna kihagyni. Köszi ezt a remek estét neked is, nélküled nem mentünk volna el.
Tanúlság nélkül nincs jó sztori, ennek az esetnek is van tanulsága. Fogd meg az előítéleteidet, cibáld ki magadból, és hajítsd el a fenébe, mert gyakran megtévesztenek a kényszerképzeteid!
