Összeszedem a mosást, megeszem az ebédet reggelire. Előveszek tanulnivalót. Fényképezni kellene menni. Sok mindent kellene tenni. Mosok. Három kupac lett, csak legyen elég hely a teregetőn majd. Legfeljebb nem mosok ki mindent. Elég gyatra házimunkás vagyok. Mindenben gyatra vagyok. Azt sem tudom ki, vagy mi vagyok. Nem vagyok semmi. Az az igazi vaskos szarkupacvagybazdmeg érzés van. Mar.
Harmadikán megyünk a mongolba. Csak valahogy nincs kedvem. Nincs kedvem bográcsozni, nincs kedvem semmihez. Aludni van kedvem. Hosszan aludni.
Elolvasni a Tao te kinget: Ha nem emelik fel az okosakat, a nép közt rend és béke fakad; ha nem kell többé a ritka, drága, megszűnik a nép kirablása; ha nem a vágy uralkodik, a nép szíve megnyughatik. Ezért a bölcs a szívet kiüríti, a gyomrot teletölti, a sóvárgást gyengíti, a csontot erősíti, hogy az emberek ne tudjanak, ne vágyjanak, az okosak veszteg maradjanak. A nem-sürgés ez és rend és békesség lesz. Az út szül, az erény táplál, a lény alakot-ölt, az alak beteljesít. Ezért minden becsüli az utat és az erény-t. Az út méltó a tiszteletre, az erény méltó a szeretetre, mert nem osztanak parancsot, s mennek természetes rendet követve. Az út szül, az erény táplál, dajkál, nevel, csiszol, érlel, ápol, őriz. Alkot, de nem birtokol, teremt, de nem kérkedik, mindennél öregebb, mégsem oszt parancsot: legmélyebb jónak méltán nevezik.
Taoista maoizmus- maoista taoizmus… diktatúra.
Dzsingiz Kán
Gin Tisztán
