9:30,  felbukkan egy loholó kislatol, beérkezik a busz, felszállás. Délinél leszállás, Fornetti, ásványvíz, egy-egy palack, másfél literes. Becsoszi a jegypénztárba, megvesz, honnan indul érdeklődés. Elbandukolás, felszállás, bazdmegotthagytamavizemetakasszánál észrevétel. Kóstolás latol vize, neki nem jön be, vagy csak egy tündér és simán azért adja nekem. Nagy jóság, ahogy mondaná, van mit inni. Vonatindulás. Telefonálás, Marla zaklatás. Állomáson állás, sinen állás, nyílt pályán állás, növényhatározás. Bodza, szilva, körte, galagonya, alma. Beindulás, kicsit menés, újra állás. Időnézés, múlékonyság. Mindjárt annyi, hol vagyunk most? Érdeklődés, ők sem tudják, de csak Tatabányáig mennek. Jó, mi tovább. Huncut kislány, hatéves forma, kalandmesélés, kamionnal karambolozás. Most már jót nevetés, amikor történt sírás. Turul érkezés, megmutatás, latol rálel, jujjogás, tettszetős példány. Kislány és mamája leszáll. Tovadöcögés. Még két megálló, talán három.

Tata, Tata állomás, köszöntjük utasainkat (ilyen sajna nem volt, vagy nem hallottam) Hídramenés, telefonálás, merre indulás. Navigálás, taxibaszállás, bekocsikázás, boltelőttkiszállás. Ott vagyunk!

Ha nagyon zanzásítani akarnám, akkor ennyi volt az út. Aztán bementünk a zárófélben lévő teaházba, nekem az is tettszett. Mondjuk elég eklektikus a belseje. Még egy kis dobozolás, de Marla nem hagyta, hogy segítsünk, aztán ott hamar végzés. Séta a vár felé, át a parkon, ki a tóhoz. Impozáns egy vár. Biztos vagyok benne, hogy lesznek még róla képeim, mármint fotók. Legendás lakat gyűjtemény a kerítés vasain. Ennek majd még utána járok. Hova menjünk? Legyen Szörf. Fogalmam nincs mi az, de ha jó, hát legyen, állítólag jó a heck. Taxizás, előtte megfőlés saját lében

Saját levében pácolt turista

Hozzávalók három személyre:

Végy három túristát az egyik lehet helybéli is, egy adag rekkenő hőséget egy adag érkező taxit

Elkészítése:

Tedd ki őket a szikkasztó napsütésre, várasd meg velük a taxit, majd tálald őket saját levükön.

Hát komolyan mondom, ez a tó ez akkora, el sem képzeltem volna, hogy ekkora nagy. Ráadásul, hogy hajó is megy rajta, sőt egy el is süllyedt már… Ki hitte volna? Az a partszakasz, ahol voltunk, az meg egyenesen fenomenális! Kiülős teraszok, elviselhető árak, finom a heck meg a sült krumpli, van csapolt barna sör! Egyszerűen zseniális! És a tóban lehet fürdeni! Nekem annyira barátságosnak tűnik, hogy biztosan fogok én még akár ott a szörf egyik padján ülni, akár a tóban pancsolni!

Aztán beszélgetések, meg még egy kis sör, persze én a legtöbbet, naná vezéregyéniség… kétes értékű vezetés ám! Időmúlás, de olyan röpke szempillantás alatt, szinte észrevétlenül múlt el. Túl hamar! Gyorsan taxiba pattanás, vissza a vonathoz, kiírva a második, jön a negyedikre, mondjuk sejthető volt, mert az első nem érte el a vasútállomás épületét, a másodikon mozdony nélküli tehervonat, marad a három-négy. De azokhoz ugyanott kell lemenni a hídról, szóval gyöhet a vonat. Piros, szép, új, állítólag a WC szuper, meg a pánik gombnak nagyon örült kislatol. J Hazavonatozás, Déliben érkezés, buszraszállás, pohár nálam maradás. Sörvételezés a kisboltban, gyógyír holnapra, ha macskásodik majd a jajj, de egyenlőre semmi ilyen. Kolbász főzés, bezabálás. Elterülés, részeg jóleső horkolás. Hajnalig, majd ötkorkelés.

Hát csak egy valamit sajnálok a tegnapi nappal kapcsolatban. Egy valami hiányzott, és ha az is van, akkor az a tegnapi nap egy igen csuda nap lett volna. Nem is egy valami, hanem a valaki hiányzott… Az én banyám, aki Egerben volt esküvőre hivatalos. No de sebaj, majd lesz ez máskor máshogy…