Tárva nyitva a világegyetem, és én a mélyére nézek. Nem távcsővel és nem is kifelé, hanem belülre. Egy belső utat keresek saját magamhoz, a bennem lévő világmindenség felé. Talán a boldogságot keresem, talán a célomat, talán a kettő egy és ugyanaz -nem tudom. Csukott szemmel és nyitott tudattal nézek saját bensőmbe, azt remélem, megtalálom amit keresek, amit mindig is kerstem.
Amikor kinyitok egy ajtót, becsukódik egy másik. Az imént még a gyerekkorom emlékei között kotorásztam, most pedig egy elképzelt jövő előtt állok. A következő ajtó mögött a volt szerelmekre bukkanok, egy másik pedig a sérelmeket rejti. hatalmas várat építettem egóból, emlékekből, ismeretekből és sok haszontalanságból. A hosszú folyosón rengeteg ajtó, most azt keresem, amelyik mögött én magam vagyok, úgy ahogy megszülettem. Ott, amögött az ajtó mögött kell lennie annak, amit keresek. Ott kell hogy legyen, de nem találom az ajtót, és abban sem vagyok biztos, hogy az ajtóhoz tartozó kulcs még megvan.
Most csendben, a tökéletes nyugalmat keresve próbálok visszaemlékezni, hogy hol is volt az az ajtó, és hogy a kulcsot vajon hová tettem.
Titkos világom ajtajait sorra nyitogatom, haladok a hosszú folyosón és tudom, érzem, meg lesz. Közben rácsodálkozom mennyi minden van benne, amiről nem tudtam, vagy amiről nem akartam tudni. Szépek és fájdalmasak, vidám, önfeledt, máskor pedig a lét szélén lévő gondolatok és képek tárulnak fel szemeim előtt. A hosszú folyosón nincs tető, a világegyetem összes csillaga ott ragyog fejem felett. Számtalan univerzum, bennük egyenként is végtelen apró fényponttal. Kezemben egy ócska lámpa, a csillagok fénye abból tükröződik.
Már emlékszem, ez a lámpás már akkor, a legelején is a kezemben volt. A nyílvánvaló most vált érthetővé. Amit keresek, mindvégig a kezemben volt. Túl közel ahhoz, hogy ott keressem, amit meg kell találnom. Az igazság mindig túl közeli ahhoz, hogy egyértelműen lássuk, hogy egy csapásra felismerjük. Leülök a kitáguló térben, magam elé helyezem a lámpást, és a fényében elmerülve még beljebb jutok saját magamban.