gondoltam írok egyet. ideültem a géphez és semmi. semmi olyan nem jut eszembe, ami ide kívánkozna. aztán elkezdtem azon gondolkodni, hol is az az itt. hova ide nem kívánkozik mi? a hátam mögött megy a csillagkapu, a sütőből csirkeillat -finom. egyedül ülök a lemenő nap piszkosszürke felhőkön átszűrődő alig fényében. szomszéd hívott -itthon vagyk-e. itthon vagyok, visszahozza a szerszámokat. költözik. beszaladtam a konyhába, csek dö csiken, még nem ég. most nagyon nem tudok mit kezdeni magammal. elkezdtem folytatni -micsoda abszurd képzavar -a képet. nem ment, inkább nem nyúlok ma hozzá. ehhez egy egész nap kell, odafigyelve, nem csak hányavetin -majd én megmutatom, úgy nem megy. a film megy -de nem érdekel. visszaszaladás a konyhába, nem akarom elégetni a madarat. a széncinke helyes madár. a széncsirke nem annyira...

heló, a blogomban vagy! nem tudom, hogy miért jöttél, nem tudom, hogy mi a célod, nem tudom, hogy mit vársz ettől az oldaltól. azt tudom, hogy én ezen az oldalon írom le a gondolataimat...