Az élet kövei

Tulajdonképpen szeretem a telet, bár leginkább egy kandaló mellől, az ablakon át, ahogy forraltbort szürcsölök, közben a kandaló tüze halkan duruzsol, pattog, szikrákat vet a kemény fa, ahogy izzásnak indul… Azért ez a mai séta mégiscsak jó volt… Mégis csak…

Hol is kezdjem… először is, nagyszerű adomány, hogy fél napig nem elérhető a blogol, sem a blogok. Ellenben remek hangulatot varázsoltunk a gyertyacsonkok villódzó fényeivel az újságpapír terítőn, a füstölő tömény, keleti atmoszférájával, az üveg…

Csillag utakat látok. Csillag utakon járok. Lábam nem szántja a földet. Békesség vesz körül. Boldog vagyok. Kezemből képek születnek. Szememben új világ terem. Nyitva az új világterem. Tudatom tiszta és fényes. Ragyogása eltölti minden pillanatomat. Csillag utakon járok.…

Megint megdizájnoltam az oldalt. Az előző fejléc nem nagyon tetszett, kusza volt. Most meg túl minimalista lett, ez sem az igazi, bár ez jobban tetszik. Az biztos, hogy most egy ideig ilyen marad. Aztán ki tudja, majd megunom ezt is, és átalakítom megint. Szeretnék egy olyan…

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy világ. Valahol a képzeletünkön is túl, ahol a folyók az égből erednek és a hegyek csúcsain az istenek laknak. Valahol egy messze távoli galaxisban, ami talán sokkal közelebb van, mint azt hihetnénk, volt egyszer egy vándor királyfi.…

Állásinterjú bérigénnyel kapcsolatos részéhez találtam egy remek útmutatót. Volt olyan állásajánlat, ahol az egymás tenyerébe csapás azért nem valósult meg,. mert állítólag túl sokat akartam... Nyilván, az én elvárásaim nagyok, nyilván a munkaadó lehetőségei sokkal…

eddig nem sok galéria jelentkezett vissza, sőt még az sem, akikkel telefonon beszéltem... a kutyát nem érdekli, hogy ezek a képek itt, és hogy minek, és hogy egyáltalán vannak, de az ágy alja nem kíváncsi rájuk... hát kinek mutassam, kinek adjam? őszintén nem tudom van e…