Folytatásos barkácsregény. Már tegnap kitaláltuk, hogy a polcokat a higiénia jegyében, újabb műveleteknek vetjük alá. Valamivel még le kell kezelni a fát, hogy majd könnyebben lehessen tisztítani. Irány a festékbolti tanácsadó szolgálat. Csak tudnak valami okosat mondani nekünk. Első ötlet a viaszpaszta, vagy lakk, vagy nemt’om, de legyen megoldható a tisztítás. Mégis csak konyhai eszközről van szó. És a megoldás:
Hozzávalók két személyre:
Két darab konyhai használatú polc, (az egyik az, amit tegnap csináltam, a másik a korábban készült, ma kicsit átpácolt fűszertartó)
Másfél flakon szeszes fapác, (ínyencek, mint én a dió színt használják, de ízlés szerint változtatható)
Negyed doboz selyemfényű vastaglazúr, (színtelen kivitelben, hogy a korábban felhordott pácot ne sötétítse tovább)
Elkészítése:
Szereld le a falról a polcokat, tisztítsd meg a portól, a világosabbik darabot kend át a páccal, száradás után felvihető a vastaglazúr, ecsettel pepecselve. Hát rá van írva a dobozára, hogy csak jól szellőző helységben szabad alkalmazni. Később kiderült miért… Ja igen, ajánlott a védőkesztyű, mert majdnem olyan ragadós, mint a lakk, csak még illatosabb. Szóval a figyelmeztetést ajánlatos tényleg betartani, mert a jól fűtött panelban az illékony alkotók erősen illannak is. A figyelmeztetés szerint a keletkezett gőzt tilos belélegezni. Én próbáltam visszatartani a légvételt, de majd egy órán keresztül tartott a manőver, szóval ennyit nem bírok ki levegő nélkül. A művelet végére így viszont nagyon jókedvű lettem… Az utána elfogyasztott sör sem segített a helyzeten. És a cucc csak illantja az aromás vegyületeket, bele a szoba levegőjébe. Egy idő után már nem bírtam, ki kellett telepíteni az erkélyre. Csakhogy esik az eső, és a minimum tizenöt fokot sem éri el a kinti hőmérséklet. Átszervezés! Rövid tanakodás után fürdőszobai fogságra ítéltem a polcokat. Az az egyetlen helyég, ami jól szellőzik, legfeljebb majd nagyon gyorsan pisilünk…
