Az élet kövei

Amikor vége a számnak, az alsó csíkról tessék szépen egyenként végignézni mindent!!! olyanokra gondolok, mint a csík zenekar és Lovasi...

Tegnap este kiállítás megnyitón voltam, ahol a ház gazdájával is volt módom beszélgetni. Találkozónk célja túl azon, hogy a megnyitót megnézzem, saját kiállításom lehetősége. Rövid, tömör megbeszélés volt, a harmadik mondatban kaptam egy időpontot… nem is…

Na még egy szó erről, aztán kussban maradok a témáról. Tehát igazából két dolog bassza a csőröm nem hagy nyugodni. Egyik az, hogy ha bemegyek a madarasteszkóba és zöldséget próbálok meg beszerezni, akkor gyakran olyan minőségű szemetet találok csak, amit jó…

Azt hiszem, sőt egészen biztosan tudom, hogy valami ilyesmit szeretnék. Érdekes, hogy ma egy otthon megépítése milyen terhet jelent, holott optimális esetben az építéshez szükséges anyagok java részt kéznél volnának. Aztán az is érdekes, hogy egy épületet ma terveztetni…

Olyan ez, mint a hasmenés, ha kell, akkor kell, mert belül nem maradhat, nem olyan a természete. Visszatartani sem lehet és nem is szabad, azzal csak magunkat tesszük tönkre, de azt hiszem, hogy savat fröcsögő villás nyelvemet inkább nem öltöm a világra… Ilyenkor…

Ezt a képet ma találtam, egy teázó honlapjának fejlécében. Érdekes a hely, azt hiszem, hogy ezt ki fogom próbálni, pedig nem vagyok nagy tearajongó.

Elgondolkoztatott ez a nem is tudom minek nevezzem alkotás-együttes. Azon töprengek, hogy vajon mi a célja a művészetnek, hogy hol válik el a műalkotás a giccstől, hol különül el a művészi érték a populáristól? Egyáltalán el lehet különíteni a népszerűt…

utálom, hogy alkoholista vagyok, hogy egy üveg szar vodkát úgy tüntetek el, mintha soha nem lett vlna, hogy közben színjózan vagyok, hogy legalább bebasznék, mit állatz, de nem megy az sem... nem megy semmi sem...szar alak vagyok...

fura, hogy privátban írom le a gondolataimat..., már ha vannak egyáltalán gondolataim...

Kezdhetném azzal, hogy semmi nem megy úgy, ahogy kellene. Se a munka (azaz a keresés), se a galériák, se semmi… Egyre közelibbnek tűnik a hajléktalan lét… Hamarosan a képeim nem lesznek többek egyszerű gyújtósnál, hiszen úgy is az enyészet vár rájuk. Ebben…